1. fejezet

Az első teremtés

Valamikor az Angyalok is Időnkívüliek voltak. Az Alkotótól kapták ezt a kiváltságot, aki az Időt is teremtette. Egy része az Angyaloknak viszont hatalmat akart az Idő felett. Közülük hatan az Alkotó elé járultak, és kérték, hogy oldozza fel őket az Időtlenség alól. Ekkor az Alkotó létrehozta az első Földet, az Édent, és az Angyaloknak adta. Így lett Tér és Idő a világban. Ezek az Angyalok pedig kiválasztottak maguk közül hatot, hogy irányítsák és vezessék az Édent. Mégpedig azt a hatot választották, akik az Alkotót felkeresték.

Az Alkotó pedig látta, hogy amit teremtett az jó, ezért megalkotta az Éden mintájára a Földet. Eget, vizet és földet teremtett, de ezeket még nem népesítette be élőlény. Csak sötétség volt, és Ő. Akkor ezt mondta: Legyen világosság. És ekkor fény jelent meg a Föld fölött. Látták ezt az Angyalok vezetői, akik magukat Főangyaloknak hívták, és hasonló képpen cselekedtek. Elválasztották a világosságot a sötétségtől, és maguk közül kettőt kiemeltek, hogy őrködjenek a fény és az árnyékok felett. Mégpedig azért, mert jobbat és szebbet akartak teremteni, mint az Alkotó. Ő pedig ezt mondta a Földnek: Legyen boltozat a vizek között. Megalkotta tehát az eget és a tengereket. Látták ezt az Angyalok vezetői, és ők maguk is így cselekedtek. Majd ismét kiválasztottak maguk közül kettőt, akik őrködnek az égbolt és a vizek felett, mert jobbat és szebbet akartak teremteni, mint az Alkotó. Ekkor Ő így szólt: Váljék láthatóvá a száraz, és hozzon a föld mindenféle növényeket. Ekkor az Angyalok ismét összegyűltek és a Föld mására teremtettek szárazföldet, de növényeket nem tudtak, ugyanis ők nem voltak képesek élőt létrehozni. Ekkor az egyik Főangyal, név szerint Razma leszállt a Földre, és minden növényből és gyümölcsből magot szerzett. Megtették ezért őt a föld őrének, és meghagyták neki, hogy ültesse be az Édent. Razma ezután különleges képességgel ruházott fel a növények közül néhányat, mert jobbat és szebbet akart teremteni, mint az Alkotó.

Ez után az Angyalok mindent az Alkotó mására tettek, de mindenből jobbat és szebbet akartak teremteni. Mikor tehát Ő megalkotta a Napot, a fény és sötétség Angyala, nevük szerint Urimon és Larsos szintén Napot teremtett. Így innentől fogva az Éden felett két Nap kelt fel. Egy nagyobb, fényes Nap, Urimon teremtménye, mely hasonlatos volt a földi Naphoz, és egy sötét Nap, Larsos teremtménye, melynek nem volt ragyogó fénye, de sugara éppúgy éltető volt.

De azután az Alkotó életet adott a Földnek és benépesítette annak minden részét állatokkal. És látta ezt a hat Főangyal, akik közül már csak egynek nem volt feladata. Elküldték tehát, hogy nézze meg, hogyan kelti életre alkotásait az Úr. Látta az Angyal, hogy az Alkotó megteremti az embert, és azt férfivá és nővé teremti, majd az életlelkét leheli belé. És mikor ezt látta, visszatért társaihoz és életet vitt az Éden földjére. A Tengerek őrének kívánságára népesítette be a vizeket, az Égboltok őrének kívánságára pedig az eget. Majd állatokat teremtett Razma kívánságára, hogy benépesítsék Az Éden földjét. Ezután saját képére nőt alkotott és lelket lehelt belé, majd férfit teremtett, és belé is lelket lehelt. Így lett ő a Lélek tüzének őre. Ekkor az Alkotó betette az első emberpárt a földi édenkertbe, amely nevét az első Földről kapta.